Jwado

By Emilsa Useda

Translators: Eliazar Nah Ucan, Gabriela Marquez Carrillo

Jayna Baak Moo, and Joel Zavala Poot (UIMQROO)

Le 4 ti’ octubre jmaano’ u k’íinil bolom ja’abil ka k’úuch juntúul síibal ti’ teen tu ts’a’aj yuumtsil yéetel juntúul champaal. Ma’ u pajatali’ in wa’alik le ki’imak óolal kin wu’uyik tin puksi’ik’al, yéetel jach ki’imak in wóol, leken in wiil táan u chéej in paal. Lelo’ ku ts’akten muuk’ yóosal in kuxtal. Keex yaan in wíichane’, jump’éel meyaj táalam uti’al in nojochkinsik, yéetel u ka’ansa’al juntúul chanpaal waye’ yook’ol kab tu’ux k kuxtal. Chen ba’ale’, yéetel Eduardoe’, le kuxtalo’ ts’o’ok u ts’aakten yaab uts’ ba’alo’ob. Lelo’ tu betaj in ch’aaik u muuk’ u beel in kuxtal. Ts’iibóolen ti’ in ts’eelik le k’aas yaan te’ bejo’ uti’al in ki’imakkunsik u kuxtal jéebix u pajtale’, in k’aat ka nojochtal bey juntúul uts máake’, kex ma’ chen ku yabiltaj tumeen u láako’ob, beyxáan jéebix máakalmáak u k’aajoltike’.

Ka chuun u yuum u bin meyaj yaab k’íino’obe’, leti’e’ ku líik’il, chen k ka’atulo’on ich naj. Sáansamal kin líik’il jáatskab k’íine’, láakej leti’e taan u weel.

Kin betik uuk’ul uti’al to’on . Bey xan kin betik k o’och uti’al k bis tu najil xook. Leken ts’o’okok in maak’antik le uk’ulo’ uti’al k wantej kin wáajsik, uti’al u líik’sikubaa utia’al u bin xook. Leken ajake’ ku líik’il yéetel u ch’eemil u yíicho’ob, leti’e’ ku k’atikten bix jweniken. Le u máalal kin núukik ti’ uts wenen, leti’e’ ku yalik beya’, “Que bueno Mami.” Leken líik’ik tu’ux ku wenel, in paale’ ku utsil paktik tu’ux ku wenel.

Leti’e’ ku bin u ja'aik u koojo’ob te kúchil táanka. Te’ súutuko’ tene' ta'itak in ts’o’oksik’ le’ u’ukulo’’. Leti’e’ ku uts’bentik yéetel ku peksik u ni’ yéetel ku k’aatikten ba’ax le ku bóokankilo’. Yaax t’aanile’ kin chaik u yilik le janalo’ ku ts’o’okole’ ku bin íichkil. Leti’e’ ku jach' xáantal tu íichkil, leken ts’o’okoke’ u yíichkile’ tene’ ts’o’ok in jalik ka’ap’éel k o’och. Yaan k’íin leti’e’ ma’ jach wíiji’, ma’ jach tak u janali’, chen cereal ku jantik. Jach ki’ tu chi’ le cerealo’. Leti’e’ ku búukintik u nook’il xook, ku tíip’il ti’ u jóonal le k’oobeno’ yéetel so’so’ka’an pool, ma’ xaanabi’, u nook’il baaxal yéetel chen nook. Ku cháambel janal uti’al ma’ u ek’kunsik u nook’. Ku ki'imajkunsik u yóol, tak xan tu ts'úuts’ken tin p'u'uk ka u ya'alikten jach ki’ le janalo’. Leken ts’o’okok u janal, letie’ ku suut tu kuchil wenel uti’al u k’éex ku nook’.Letie’ ku káajal u xáache’tik u chan kóom yéetel boox tso’tsel pool. Leti'e' sáansáamal ku xáachetik u pool tsetselani, chen bale’ kin wáantik u xáache’tik u pool. Keex kin xaantal in xáachetik u poole’, keex beyo’ leti’e’ ma’ uts’ tu yíich bix u p’áatal u ts’ootseel u pool. Leti’ ku kaxtik u xáanab uts’ tu yíich u ts’áaik tial u bin xook.

Kap’éel k’íine’ te weeke’ tene’ kin bin xook táanil ti’ leti’, le oolal táaytak in jóok’ool, kin wíilik u ts’o’okol u janal ma’alob yéetel kin wíilik u ts’áap u núukulo’obb, leken k wáalik téek bino’on sáansáamal, ku tal tin wéetel uti’al in ts’uts’ik u p’uuk yéetel bey xáan leti’ ku ts’uts’ken. Ku yáalikten kin kaanantinba’, ba’ale’ ta’aytak k bin, kin wa’alikti’ ts’íik u lak’o’ob tu’ux tu bin, ma’ t’aanakech yéetel máako’obi’ ma’ a wejel maaxi’, wúuye’ xooko’, ts’o’oksik u ts’íib yéetel u meyaj xook yéetel ma’ jóok’ol te’ najil xooko’ waaj ma’ weejli’ u kíis buts’ in kíike’, kéen u’uya’ak u xla’ juum u jóok’olil xooko’. Leti’ ku núuktinten, ma’ túubanteni’ le ba’axo’ob ken in beet. Tene’ ma’ jach kin túukultiki’ túumen mix jump’éel téenak’ ta’aka’an u pool.

K jóok’ol, chen bale’ tuláakal le kíino’ kin tukultik. Tuláakal le ba’ax kin betiko’ uti’al túumen in k’aat jump’éel ma’alob kuxtal ti’ leti’. Tin kaambal uti’al in ts’áak xook ti’ primary education tu Nojnajil xook ti’ Belize túumen jach tak in kaankunsik in xook le ka jo’oken ich u najilxook Primary School. Kin betik le je’ela’ tumen in k’áat in káanalkúuns in xook yéetel in k’aat jump’éel ma’alob kuxtal maas taanil. In k’áat u ka’anku’uns u xook tak jéetu’ux u k’aate’ yéetel ts’aakti jump’eel túumben beej uti’al u ma’alobkinsik u kuxtal jeemáax yáan náatsti’, jée tu’ux ku bine’.

Leken k’úuchken chúunk’íin 5:30 pm, tak náach kin tale’ kin wilik tu pa’atken tu ts’éel le’ bejo’. Leken u paakateen’ ku káajal u beech’ k’abteen. Jach ki’imak óolo’on tumeen t nupikbáaj tuka’atéen. Kin wéemel ti’ in tíincha báalak’ yéetel kin mek’ik yéetel tuláakal in muuk’. K ts’íikbal yóosal u k’íin, “bix binitech” “ta k’ajóoltaj uláak’ eta’il” <tu ts’o’oksoj u ts’íibo’obo’> “yantech uláak’ ts’íibo’ob”. Leti’ ku jach tukultik le ba’ak ken u yáalo’ túumen u yeejel waaj yaan ti’ u laak ’ts’íibo’ob, ma’ u pajtali’ baaxal yéetel le iPado’. Le’ óolal Ku tsíibóoltik ka yaanak meyaj xook ti’ sáansamal uti’al u pajtal u baxtik u iPad

Le óolal ku ts’áak u yóol utia’al u betik u ts’iib sáansamal. Ya’ab u ja’atskab k’iino’ob to’on chen k kúutal uti’al k tsíikbal. Leti’ ku tsikbal ti’ teen yóosal u k’íin ti’ najilxook. Yáan kíine’ ku ts’íikbatik ki’ichpáan ba’alo’ob yóosal u ajkansabo’.

Leti’ ku yáalik che’ej ba’alo’ob tu yóosal; jéebiix, ku ya’alikten leken le ajkansajo’ ku betik jump’éel k’áatchi’ yéetel ku núukik ma’ ma’alobi’. Leti’e’ ku che’ej tu júunal.

Waaj leken u yiil le míiso’ cha’apaxtik u neej, in waal ku káajal u chéej. U ki’ki’chéeje’ ku beetik in che’ej xaam. Yáan k’íine’ leti’e’ ku ts’áaik mejen xexet’al cha’ach tu kojo’ob yéetel ku tukultik yáanti’ braces. Le jelobo’ jats’úuts súutukilo’ob k kuxtal, súutukilo’ob ku p’aatal tin pool yéetel ma’ kin túubsik.

Uti’al káajsik u ts’íibe’, kukultal tin ts’eel naaj le’ mayakcheo’ yéetel kin wantik. Tene’ kíimak in wóol in wantik. Leti’e’ ku jo’osik u aanalte’ yéetel tene’ kin xáakaltik tulaka’al. Leti’e’ junt’úul xoknal ku náaysik u wóol, máantats’ ma’ u k’aaskuntik u ts’íib túumen ma’ tu jeel ts’íibtik le’ meyaj xooko’ tu beeli’ yaan ti le amayte’. Ku ts’aik uts’ile’, tene’ kin xáakal ich u meyajxooko’, beyo’ leti’e jeel u paajtal u uts’ kinsik tu beel uti’al u xook. Le jelo’ máantats’ ku yúuchul, kex jach u ts’áam u yóol tial u betik tu beel. Chen bale’ teene’ kin bin chambeli’ yéetel kin ka’ansik bix u yáalal le tsol ts’iibo’ yéetel kin wantik xook keex chen u suutuk te’ k’íino’. Leken ts’o’okok u meyaj ts’íib, leti’e’ ku jóok’ol baaxal táankab yéetel u yeta’il te’ páachilo’. Yaanti’ leti’e’ juntúul eta’il ooxp’éel ya’ab chíichan ti’ leti’. Andrew u k’aabal u eta’il, leti’e’ jach ku uts bisbaj yéetel leti’ob ku baaxtiko’ob kocha’ wóolis waaj kaaxanba’alil. Leken ts’o’ok a baaxal u p’iise’ kin tuxtik maan waj. Máantats’ k jantik wajil íixim uti’al le teao’. Ts’o’okan u janalo’, leti’e’ ku pa’atik jump’éel chan súutuk yéetel ku bin ichkil Leken ts’o’okok u yichkile’, ku baaxal yéetel u iPad chen u suutuk. Leken takchaajak u weenele’, ku ts’utsken uti’al u bin wenel. Ku bin tu kuchil wenel, ma’ tu xaantali’ ku kajal u wenel.

Le jée beyo’ u bíixil in kuxtal yéetel in waal tin ts’eel. Leje’ela’ jach ma’alob kuxtal. Ma’ pajtali’in tukultik u laak’ beyo’. Jach kí’imak in wóol túumen keex leti’e’ ma’ pajtali’ u ma’as u kuxtal tin wéetel tene’ jeel in p’atale’. Le je’elo’, uti’al teene’, jach kíichpan suutuk ku p’aatal tin pool.

READ IN ENGLISH

___________________________

Emilsa Useda is a student at the University of Belize, majoring in primary education. She lives in Belmopan and enjoys spending time with her family.

The Yucatec Maya translators Eliazar Nah Ucan, Gabriela Marquez Carrillo, Jayna Baak Moo, and Joel Zavala Poot are students at Universidad Intercultural Maya de Quintana Roo (UIMQROO) in Mexico.